A második novellámat 2005 augusztusában olvashatta a nagyérdemű.
(Swanwick, Baxter, Ellison, Willis - micsoda illusztris társaságba keveredtem a címlapon!)
A novella egy picike short story nászutasokról és hibernációjukban bekövetkezett változásukról.
Igazából a szinkópás szerkesztést próbáltam ki: a novella középső, leíró részét két pergő párbeszéd-blokk fogja közre.
Az írás megint egy pályázatra született (szeretem a versenyhelyzetet, na!), de nem díjazták, viszont Németh Attilának tetszett, és betette a magazinba.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.